Rendszertudatosság: külön elbukunk, együtt győzünk

Leonardo da Vinci feljegyezte, hogy „A földet kimozdítja helyzetéből a rajta nyugvó apró madár súlya.”

Minden cselekvésnek hatása van valahol máshol is a világban. A dolgok olyan módokon függenek össze egymással, amelyek nem mindig nyilvánvalóak azonnal. De objektíven összefüggenek. Milyen hatása van az ön cselekedeteinek valahol máshol? Egy olyan helyen, amire még csak nem is gondolt? Lehet, hogy valakinek fájdalmat okozott? Vagy kárt? Igen, pedig azt gondolta, hogy csak a dolgait intézi!

Minden élő rendszer folyamatosan újraszervezi magát, újraegyensúlyozza magát és újrakoordinálja magát. Magas intelligencia-szintje van. Az Ön teste is egy ilyen rendszer. Rendszerek vannak a testén belül – pl. az idegrendszer vagy a keringési rendszer. A család is egyfajta rendszer, amelyben különböző emberek különböző szerepeket játszanak. Intelligens összetartóereje van. A vállalat is egyfajta rendszer.

Sokan tanulmányozták a rendszereket és azok viselkedését. James Lovelock írt az élő szervezetek és környezetük szorosan összekapcsolódó rendszereinek állandó önszabályozásáról. Élő bolygónk, a Föld jó példa ilyen rendszerre – mondja Lovelock. A magyar Ervin László megkísérelt teljes elméletet alkotni arról, hogyan viselkednek a rendszerek, és Peter Senge, szervezetfejlesztési szakértő és Az 5. alapelv – A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata c. könyv szerzője is rendszergondolkodó. Senge kifejtette, hogyan fejlődhetnek a szervezetek azáltal, hogy megtanulják felismerni a dolgok közötti összefüggéseket és mintákat – felismerni, hogy a valóság nem egyenes vonalakból, hanem körökből épül fel. Minden mindenhonnan végezetül visszatér minden máshoz.

Mások, például Bert Hellinger vagy Böszörményi-Nagy Iván, kiterjedt kutatásokat folytattak családi rendszereken. Különböző felállásokat (családtagok közti viszonyokat) vizsgáltak, hogy felderítsék a melyen megbújó kapcsolatokat egy csoport, család vagy szervezet tagjai között.

Zseniális emberek, mint Goethe, Leonardo és sokan mások, mindig is tudták, hogy a dolgok csodálatos módon összefüggenek. Sőt azt is látták, HOGYAN függenek össze. Ha bedobok egy követ a tóba, milyen messzire jutnak a fodrok? Ha egy nagy pillangó meglengeti a szárnyát, és felszáll Spanyolországban, megváltoztatja-e az időjárást Új-Zélandon?

Platón szavaival:

„Mert őneki, ha helyesen akar cselekedni… már fiatalon gyönyörű alakzatokat kell megfigyelnie… melyekből nemes gondolatokat alkothat; és hamarosan magától felismeri, hogy az egyik alakzat gyönyörűsége hasonlatos a másik gyönyörűségéhez, és a gyönyör minden alakban egy és ugyanaz.”

Bert Hellinger írta: „Amikor az emberek kellemetlenül érzik magukat, mert a lelkük számára helytelen dolgot készülnek megtenni, az egy meta-érzés. Ezt nevezhetjük a magasabb rend tudatának.” „Minden meta-érzés koronája a bölcsesség.” „A bölcsesség mindig összefügg a cselekvéssel.”

„A bölcs ember a cselekedeteit nem alapelvekből határozza meg, hanem közvetlenül ismeri fel, hogy mire van szükség az adott helyzetben.”

(Love’s Hidden Symmetry. What Makes Love Work in Relationships. – A szeretet rejtett szimmetriája. Mitől működik a szeretet a kapcsolatokban. Bert Hellinger, Gunther Weber és Hunter Beaumont közreműködésével, 229. o. Kiadja Zeig, Tucker and Co., INC. Phoenix Arizona 1998.)