Az Emberiség Felszámolása című klasszikusában C. S. Lewis (a Narnia gyermekkönyv-sorozat szerzője) visszavisz minket Platónhoz és Arisztotelészhez, akik úgy vélték, hogy az oktatás célja a gyerekeket „rendezett kötődésre” (szabályozott érzelmekre) képezni – azaz képezni és segíteni (mentorálni) őket abban, hogy szeressék a jót, és felismerjék a rosszat olyannak, amilyen.
Lewis emlékeztet arra, hogy bár ezek az értékek univerzálisak, nem fejlődnek a gyerekekben automatikusan, hanem a „megfelelő módon” kell átadni nekik. Ez a „megfelelő mód” a morális képzelet, a morális példa és a nagylelkűség.
Platón és Arisztotelész szerint azokból, akikből hiányoznak a szabályozott érzelmek (a rendezett kötődés), hiányzik a kifejezetten emberi elem, a „középső elem” (a törzs vagy mellkas), ami egyesíti az intellektuális (vagy tanult) embert a zsigeri (ösztönös) emberrel, és az ilyen személyiségeket „mellkas nélküli embereknek” lehet nevezni (Lewis kifejezése).
Ha tanulmányozzuk, amit C. S. Lewis a Platón, Arisztotelész, a kínai tao és más bölcsesség-hagyományok által leírt „objektív értékek halmazáról” (az időtlen értékekről) írt, elkezdhetjük megérteni, hogy valójában milyen törékeny az ember, és milyen könnyen „elhanyagolhatjuk a középső elemet”, és egyszerűen a szokások rabjaivá válhatunk. Alanus ab Insulis emlékeztet arra, hogy a mellkas a nagylelkűség fészke. A nagylelkűség a rendezett érzelmek (kötődések) megkoronázása.
„Az emberi ember dolgozik a középső részén (törzsön/mellkason).”
Konfuciusz mondásai I.2
„Az, ki új szálon kezd dolgozni, tönkreteszi az egész anyagot.”
Konfuciusz mondásai II.16
Akiket C. S. Lewis „mellkas nélküli embereknek” nevezett, a nemzetközileg ismert pszichológus, Dr. Daniel Goleman (Ph.D.) – az Érzelmi intelligencia c. bestseller szerzője –egyszerűen érzelmek nélküli embereknek nevez. Úttörő könyve, melynek hatására sok kritikus újradefiniálta a „sikeres élet” fogalmát, először 1996-ban jelent meg Nagy-Britanniában, és egyike azon könyvek sorozatának, melyek Arisztotelész gyakorlati bölcsességének egyre növekvő fontosságát hangsúlyozzák. A szerző előszava, melynek címe „Arisztotelész kihívása”, megalapozza az arisztotelészi hangnemét annak, amit Goleman később „az érzelmi intelligencia 5 összetevőjére” bont le.
Az érzelmi intelligencia 5 összetevője a következő:
1.) Ön-tudatosság vagy önismeret.
2.) Önszabályozás.
3.) Motiváció.
4.) Empátia
5.) Társadalmi készségek.