Az óriások vállán álló törpék metaforája (latinul: nanos gigantum humeris insidentes) annak a képe, amikor az egyik generáció átadja a zsenik lángját a következőnek: a fiatalabb géniuszt támogatják azok az „óriások”, akik előtte jöttek.
Bár a kifejezés legalább a XII. századig visszavezethető (Chartres-i Bernátig), legismertebb angol nyelvű megjelenése egy Isaac Newton által 1676-ban írt levélben található:
„Ha messzebbre láttam, azt óriások vállára állva tehettem.”
Megtalálhatjuk a géniusznak ezt az emberi elméken át vezető útját a tudományban, a művészetben és a szellemiségben. Például a chartres-i katedrális (a keresztény platonizmus egyik leggyönyörűbb műemléke) déli rózsaablakán lévő képeken az Ótestamentum prófétáinak vállán álló Újtestamentum evangélistái láthatók, amint felnéznek a Messiásra. Tehát a korok nagy lángelméi példaképeinkké válhatnak, és ösztönözhetnek minket. Az ilyen példaképek különösképp segíthetnek mindenféle mentorálási folyamatban.
A gondolatot, hogy a géniusz, és nem csak az IQ fontos, a mi időnkben több kreatív gondolkodó élesztette fel – köztük például Tony Buzan.
Buzan már a “Buzan Könyve a Géniuszról” című könyvében (Buzan, Tony és Keene, Raymond, 1994) kidolgozta azt, amit „teljes többszörös intelligencia zseni hányadosnak” vagy „Géniusz pontszámnak” nevezett. Buzan számára nyilvánvaló volt, hogy a zsenialitáshoz szükség van mind a bal, mind a jobb agyfélteke mindenféle tevékenységének összjátékára, és hogy ez nem csak intellektuális vagy tanulmányi kérdés. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a zsenialitás a gondolat és az érzés házasságán múlik – a fejen és a mellkason.
„Az emberi ember dolgozik a középső részén (törzsön/mellkason).”
(Konfuciusz mondásai I.2)
Alázatra van szükség ahhoz, hogy rájöjjünk, törpék vagyunk óriások vállán, és morális képzeletre, hogy lássuk a kontextust, amiben a géniusz megnyilvánulhat. Digitális korunkban különböző szabványosított mutatókkal találkozunk, mint például a Digitális Hányados (lásd a McKinsey vállalatot) – amit a vállalatok digitalizációs szintjének mérésére használnak. Minden ilyen eszközt azonban, legyenek bármilyen megalapozottak és hasznosak, az EQ, a gyakorlati bölcsesség és a nem digitális géniuszunk szélesebb megvilágításába kell helyezni.
Az érzelmi kompetenciákat és a bölcs cselekedeteket természetesen nem olyan könnyű mérni és számszerűsíteni, mint az Intelliagencia Hányadost vagy a Digitális Hányadost, de ennek ellenére nagyon hatékonyan mérték nagy szervezetek gyakorlati projektjei során.